"Csendesen, de erősen érezzük, hogy tartozunk valahová. Egy fizikai és szellemi tájhoz, mely elidegeníthetetlenül a miénk."

(Bálint Gyögy)

Linkek/Bannerek








 
 Hejőpapi

 

 

Kompetencia alapú oktatás a Hejőpapi Általános Iskolában

 

 

A projekt bemutatása

Iskolánk, a Hejőpapi Általános Iskola 2005. októberében pályázatot nyújtott be a "HEFOP/2005/3.1.3 "Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra" című pályázati felhívásra.
"A pedagógiai kultúra megújulása digitális módszerek segítségével" című pályázatunk sikeresen szerepelt , 2006. szeptemberétől már e programmal dolgozhatunk.

A projekt rövid bemutatása:

A pályázatunk célja az egész életen át tartó tanulás és a kompetencia-alapú oktatás megalapozása és biztosítása a Hejőpapi Általános Iskolában. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, szükséges egy új pedagógiai kultúra kialakulása, amely alkalmas a korszerű digitális tartalom befogadására.

A projekt folyamán intézményünkből 7 pedagógus két tanév alatt 120-120 órányi képzésben fog részt venni, ahol elsajátítják a legújabb módszertanra épülő oktatási lehetőségeket, amiket a legkorszerűbb info-kommunikációs eszközökkel valósítanak meg, alapul véve a Sulinet Digitális Tudásbázisát.

A kompetencia alapú oktatás keretében az előírt tananyagot a műveltségi területeket követő szerkezetben közvetítjük, építünk a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezzük a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlesztését.

Ez a módszertani megújulás alapvető változást hoz az alapképességek- és készségek, valamint a kulcskompetenciák fejlődésében. Az értő olvasás, a számolási és matematikai készségek, illetve az idegen nyelv ismeretét illetően megindul az a fejlődés, amellyel leküzdhetjük a fejlett országokhoz viszonyított lemaradásunkat és növelnjük településünk gyermekeinek a mentális képességeit.

Ezekkel az új módszerekkel már a kisiskolás korban megtörténik az alapképességek és kulcskompetenciák fejlesztése, ami a későbbi sikeres továbbtanulás feltételeként szolgál.

Iskolánkban a belső képzések segítségével oldjuk meg, hogy tanáraink átadják egymásnak a tudásukat, így a kompetencia-alapú oktatás és az új módszerek alkalmazása teljes körűen megvalósul. A projekt megvalósulásával egy teljesen új szemléletváltáson alapuló pedagógiai program jön létre.

A közelmúltban lezajlott nagyfokú informatikai fejlődéssel az általános iskolák többsége anyagi okok miatt nem volt képes lépést tartani. Mivel iskolánk is ehhez a gazdaságilag elmaradott régióhoz tartozik, nagy gondot jelent számunkra, hogy hozzájussunk a legkorszerűbb számítástechnikai eszközökhöz, illetve nagy sebességű Internet-kapcsolathoz. Iskolánk azonban eleget kíván tenni az információs társadalom igényeinek, és biztosítani kívánja minden diákja számára az egyforma esélyt a tudásszerzéshez, ezért a pályázati lehetőségeket teljes mértékben megpróbáljuk kiaknázni.

A régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre kevésbé hatásosak, önmagukban már nem alkalmasak az ismeretszerzésre. Ezért legfőképp az információs és kommunikációs technika (IKT) oktatási rendszerre történő kihívásait kell figyelembe vennünk, hiszen az új technika új tanulási lehetőségeket kínál tanulóink számára.

Az információhoz való hozzáférés módjai megsokszorozódnak, amely biztosítja a tudásanyag kibővülését és a tanulók számára élményszerűbbé, motiváltabbá válik a tanítási-tanulási folyamat.

Olyan tanulási környezetet alakítunk ki, mely segíti a gyerekek felfedezését az új dolgok iránt, fejleszti a kommunikációt, a kreativitást, a távoli társakkal való együttműködést, az egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést.

Az ún. informatikai írástudás a mai korban már szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy diákjaink felkészülten léphessenek ki az életbe, megkezdve középiskolai tanulmányukat.

Ennek érdekében iskolánk kiemelt feladataként kezeli a tanulók felkészítését, hogy az új évezred információs társadalmában felnőttként élni, dolgozni, alkotni, tanulni, művelődni, szórakozni tudjanak, hogy az értékes és értéktelen információkat megkülönböztessék, továbbá tudásukat folyamatosan frissíteni, bővíteni tudják.

Kiemelt feladatként kezeljük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatását, mivel ők több odafigyelést, törődést igényelnek.

A projekt segítségével arra kínálunk lehetőséget, hogy az informatikai ismereteket, eszközöket és e kommunikációs kultúrát mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé tegyük az oktatási rendszeren belül.

A kompetencia-alapú oktatást 2006. szeptember 1-én az 1., 2., 5. és 7. osztályban magyar, matematika, angol és IKT kompetencia területeken vezettük be, a jövő tanévben pedig - felmenő rendszerben - minden osztályban bevezetésre kerül.

Kompetencia alapú oktatás alkalmazása az 1-2. osztályban a matematika és a magyar nyelv és irodalom tanítási órákon

A kompetencia alapú oktatás lényege, hogy a gyermek cselekedtetve tanuljon, egyéni tempóban haladjon. Diákjaink sokszínűek, első osztályba kerülésükkor mentális életkoruk között nagy a szórás. Az első osztályban eddig is alkalmazott alapozó időszak sokkal nagyobb hangsúlyt kap, és több időt is fordítunk rá. Minden részképesség fejlesztésére speciális, játékos feladatokat alkalmazunk.

Fontos alapelvünk, hogy a tanulás-tanítás folyamatában a kooperatív tanulás kapcsán, a gyorsabban haladó diákok segítsék a gyengéket úgy, hogy közben maguk sem maradnak le a munkájukban. Így minden tanuló sikerélményhez juthat. Ehhez a legcélravezetőbb módszer a kooperatív tanulás. Ilyenkor a tanulók csoportokban tanulnak, mindenkinek megvan az egyénre szabott feladata. A csoportok összetétele heterogén. Értékelésük is csoportonként történik.

A tanítási órákat differenciált formában is vezetjük. A nevelői tevékenység munkairányító szereppé zsugorodik, ezáltal a gyermek tevékenyebben vesz részt a munkában.

Magyar nyelv és irodalom kompetencia terület 1. és 2. évfolyamon

ˇ        Megnyújtott alapozó időszak (2. osztály végéig naponta végezzük az alapozó feladatokat.)

ˇ        Késleltetett írástanítás

ˇ        A nyelvtani szabályok alkalmazása előtérbe kerülése

ˇ        A kommunikációs képességek fejlesztése szóban és írásban is

ˇ        A leíró nyelvtan ismereteinek háttérbe szorulása

ˇ        Napi tevékenységgé válik a beszélgetőkör, és a mesehallgatás

Matematika kompetencia terület 1. és 2. évfolyamon

ˇ         Megnyújtott alapozó időszak

ˇ        A magyar nyelv és irodalom késleltetett írás tanítása következtében a matematika tantárgyon belül is később kerül sor a számok írására

ˇ        Több eszköz használata, melyekkel a számfogalmat erősíthetjük

ˇ        Játékosabb formában ismerkedünk a számok világával. (szerepjáték )

Kompetencia alapú oktatás alkalmazása az 5-7. osztályban a  magyar nyelv és irodalom tanítási órákon

Iskolánkban, a HEFOP 3.1.3. intézkedés keretében a 2006/2007-es tanévtől beindulhatott Hejőpapin is a kompetencia alapú oktatási csomagok alkalmazása 5. és 7. évfolyamokon, szövegértés és szövegalkotás kompetencia területen is.

Az interaktív - reflektív módszer órai alkalmazása tanártól-diáktól más, új hozzáállást, szemléletváltást igényel. A tanítási-tanulási folyamatban a hagyományos meghallgatom - megtanulom - felmondom sémát a kooperatív tanulás, a reflexiók megfogalmazása, a kommunikációs, problémamegoldó, saját gondolkodásunkra (metakogníció) való rálátás, az együttműködés képességének fejlesztése váltja fel.

Képességeket, készségeket, gyakorlatiasságot fejlesztünk gyermekeinkben az új módszerekkel, munkaformákkal, hogy az élen járó országok diákjaihoz hasonlóan, felkészültek legyenek az állampolgári létre, hogy kialakuljon bennük az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges szakértelem.

Mindez természetesen azt feltételezi, hogy tanulóink, diákjaink, akik ebben a programban tanulnak, aktívan, tudatosan, felelősen vesznek részt saját képzési-nevelődési folyamatukban.

Az ötödikes és hetedikes óráinkon a nevelő ismeretátadóból tanulásszervezővé válik. Sok belső küzdelem árán meg kellett változtatnia a nevelőknek a tanári filozófiájukat, gondolkodásukat a tudásról, tanulásról. Bizony, ez a kompetencia alapú oktatás a tanártól rengeteg időt igényel, s bizony sok adminisztrációt, többletmunkát kíván.

A diákoktól is szemléletváltást, más hozzáállást kíván az általunk alkalmazott tanulási módszer (értő olvasás, kreatív írás, együttműködésen alapuló tanulás, projekt, portfolió) és tanulási technikák, (fürtábra, kettéosztott napló, disputa, vándorló csoportok, dramatikus játék stb.) amelyek alkalmasak az önállóbb, aktívabb, reflektívebb gondolkodás képességének kialakítására.

Minden magyar nyelv- és irodalom órán tevékenyen, saját tanulásukért felelősséget vállalva vesznek, vehetnek részt személyiségük formálásában, készségeik, képességeik fejlesztésében.

Így válhat mindennapi tapasztalatukká, hogy valóban nem az iskolának, hanem az életnek tanulnak.

A magyar nyelv- és irodalom tantárgynak, mint kulcskompetencia - területnek van talán a legnagyobb szerepe az alkalmazható tudás kialakításában (szövegértés-szövegalkotás 5., 7. évfolyam) a nyelvi, kommunikációs és szociális kompetenciák, a kritikai gondolkodás, metakogníció fejlesztésében.

Mindkét évfolyamon több könyvből tanulunk az egész évben. A könyvek (6 db.) igazából fejezetek, melyek modulokra bomlanak. A modulokban ráhangolás, jelentésteremtés, reflektálás során önállóan, párban, csoportban kooperálva sajátítják el az ismeretanyagot. Figyelniük kell egymásra (szociális kompetencia) az eredményes munka érdekében. Mindenkinek van külön-külön feladata, ami saját lehetősége, képessége kipróbálását illetően fontos. Vannak felelőseink (pl. csend felelős, szószóló, írnok, eszközfelelős). A gyerekek önmagukat és egymást, s a csoport illetve csoportok munkáját is figyelik, értékelik. Vagyis interaktív - reflektív módon dolgozunk a szövegértés - szövegalkotás területén.

Kevés idő áll még mögöttünk, hogy érdemben tudjunk nyilatkozni az új tanulásszervezési módszer, új taneszközök, a modern tananyag használhatóságát illetően, de egyet biztosan kijelenhetünk , hogy diákjaink a program végére képesek lesznek a saját tanulásuk hatékony tervezéséhez, rá fognak látni saját gondolkodási folyamataikra, megértik majd amit gondolnak, éreznek, s tudni fogják mit, miért tesznek, mert a csoportmunka folyamán az interperszonális intelligenciájuk sokat fejlődik.

Végül egy Exupery idézet, azért, mert úgy gondoljuk, az általa megfogalmazottak, tanárnak, tanulónak, szülőknek a 2006/2007-es tanévben iskolánkban elkezdődött kompetencia - alapú oktatás sikerességét illetően irányadók lehetnek:

 

"Az ember akkor mutatkozik meg, ha megmérkőzik az akadállyal."

 

Bálint Zoltánné

 Matematika kompetenciaterület 5. és 7. évfolyamon

A kidolgozásra került programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szöveges feladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő.

A matematikai kompetencia a" matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese". (Vidákovich Tibor)

-         Készségek (számlálás, számolás, becslés)

-         Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés)

-         Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás)

-         Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció)

-         Tanulási képességek (figyelem, emlékezet)

Az A típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá.

A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása.

A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap.

Gyakran dolgoznak a tanulók csoportban és párban, ezáltal erősödik együttműködési készségük, felelősség-érzetük, feladattudatuk.

 Idegen nyelvi - angol - programcsomag az 5. és a 7. évfolyamon

A kompetencia alapú angol nyelvi programcsomag célja, hogy tanulók nyelvtanulás iránti érdeklődését és pozitív hozzáállását megteremtsük a nyelvi alapkészségek kiegyensúlyozott fejlesztése mellett, valamint az, hogy használható nyelvtudást szerezzenek meg olyan programcsomagok segítségével, melyek figyelembe veszik nemcsak életkori sajátosságaikat, érdeklődési körüket, de addig megszerzett tudásukat is. A programcsomagok témakörei beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek, s így lehetősége nyílik a tanulóknak, hogy a kommunikáció eszközeivel, cselekvések során sajátítsák el az angol nyelvet, s jussanak sikerélményhez.

A Közös Európai Referenciakeret hatfokú skáláján az alapszintű felhasználó - A1 szint elérése a cél a 8. évfolyam végére, mely a következőket határozza meg:

A tanuló megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokkal, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni, és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek, amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész.

A cél elérése érdekében a kötelező anyagot kiegészítő tananyagok, modulok egészítik ki, melyek négy programcsomag köré csoportosulnak:

-        Story-time (dallal, verssel, mesével gazdagon) programcsomag célja, hogy autentikus anyagok feldolgozásával segítse elő a beszédkészség és szövegértés fejlődését. Az angol nyelven íródott mesekönyvek, dalok, mondókák, történetek elősegítik a nyelv elsajátításának folyamatát, felébresztik a nyelvtanulás iránti vágyat, hiszen a tanulók aktívan bekapcsolódnak az éneklésbe, vagy éppen a történetmesélésbe.

-        Creative Communication (kreatív kommunikáció) tevékenykedtetéssel alapozza meg és fejleszti a beszédkészséget. A gyermek életkorának megfelelő témakörök a korosztály mindennapos tevékenységeihez közel állnak, így a programcsomag során a beszéd és a szövegértés, a szókincsfejlesztés és a beszédalkotás kap hangsúlyt.

-        Project-work (project csomag) alkalmazásának célja az integrált készségfejlesztés tantárgyközi tartalmak felhasználásával. A tanulók közösen dolgoznak - közösen hoznak létre projecteket - a közös cél elérése érdekében.

-        a 7. évfolyamon a negyedik programcsomag az Interneten fellelhető, autentikus anyagok keresésére ösztönzi a tanulókat, hiszen a világhálón található információ keresése és feldolgozása újfajta módszerek elsajátítására ösztönzi a gyermekeket.

A tanórán a hagyományos taneszközök között legnagyobb szerepet a projectekhez tartozó képkártyák, poszterek, társasjátékok, feladatlapok, hanganyagok - vers, dal, mondóka - mesekönyvek, szöveggyűjtemények adják.

 

1

 



 

Köszöntünk mindenkit,
aki a mai napon ünnepli névnapját !

 

 

Hejőpapi helikopter
vészleszálló hely műholdas koordinátái: N 47 fok 53.75' és E 20 fok 54.66'

 

 

 

Készítetette : Farkas József